Médialexikon: Faux Friends

hu | eng

“Amikor a számítógépek először mutatták meg az utat az analóg világba, egy csomó költői képpel körülvéve érkeztek meg. (…) Ezek a metaforák azonban megtévesztőek. Szellemi láncok egy régebbi esztétikához, egy láthatatlan elnyomás fém rácsai.” Bruce Sterling
A szószedet általában egy szövegben előforduló különleges címszavak gyűjteménye, amelyek jelentéséről a szerző úgy gondolja, olvasójának nincs elegendő/előzetes ismerete. A szövegíró a félreértések elkerülése végett vagy az új ismeretek bevezetésére létrehoz egy listát ezekből az elemekből, hogy a – gyakran obskúrus vagy halott nyelven írott terminus technikusok, köznyelvi kifejezésekből lett neologizmusok (ma leginkább a poszt- előtag által), idegennyelvi átvételek – a sor végén egy ‘függelékben’ rendszerezett tudástárat képezzenek. Ezeket a szavakat egy dolog köti össze: hangzásuk idegenül cseng a fülnek. Mivel nemszakmai körökben elijesztő hatásuk közismert, használatuk átgondolása erősen javallott, vagyis fel kell tenni a kérdést: tényleg megéri-e élni velük?
A technológiai zsargon egy olyan nyelvészeti terület, ami úgy félelmetes és elidegenítő, hogy még menekülni se lehet előle, hiszen ez a számítógép előtt töltött mindennapjaink kerete. Geekek és nerdek nyelvészeti gettója, persze, ugyanakkor egyszer-máskor neked is ki kell csomagolnod vagy felküldened egy-egy fájlt a felhőbe. A bejárási utak eléréséhez pedig nem árt képben lenni az IT saját szókészeletével.
Talán meglepő az állításunk, de a teljes idegenségként leírt techno-lingóval is gyakran előfordul, hogy a „járt útra” téved. Ebben olyan nyelvhasználatok – amiket mi itt “faux friend”-eknek (hamis barátoknak) neveztünk – játszanak kézre, amelyek úgy segítenek bevezetni egy forradalmian új dolgot (Internet), hogy valami régit (Természet) hívnak hozzá segítségül. Az analóg»digitális átálláskor számtalan ilyen esemény történt: a designban ekkor jöttek létre a „skeuomorph”-ok, fogalmi szinten pedig a ‘közvetítői” nyelv vagy a metaforák asszisztáltak a változások előkészítéséhez.
A projekt keretében egy médialexikont állítottunk össze, amelynek szócikkei az internet utáni kor kommunikációs folyamatait becézik egy-egy természeti képben. A kifejezések első jelentésrétegét olyan jelenségek adják (felhő, hullám, vihar, visszhang, buborék stb.), amelyeket ma az infotechnológia területén idézzük a legtöbbet (felhő alapú számítástechnika, filter buborék stb.). A Természet jelölői túlélték a hosszúra nyúlt evolúciót, és a technológia nem csak másolja felületeit és működését, de dupla csavarként, saját eljárásainak természetesítésére is aktiválja szókincsét. A képnyelv egyszer a felhasználók számára könnyíti meg a bonyolult programok/protokollok megértését és kezelését; másszor viszont, ahogy Bruce Sterling fogalmazott a fenti idézetben, az elnyomást eszköze, hiszen elfedi a technológia nagyon is vaskos, anyagi bázisát és erőforrásait, amelyek egyáltalán nem költőiek (pl. felhő – data center). Kovács Gergő–––Alkonypír Keresztes Zsófia––––Áradás Keresztesi Botond––––(Filter) Buborék Jelena Viskovic & Anna-Luise Lorenz––––Fekete Lyuk Csiszár Mátyás––––Felhő(alapú számítástechnika) Esteban de la Torre––––Folyékonyság Zsolt Miklósvölgyi & Mark Fridvalszki––––Gőz Fanny Pápay––––Hullám The Rodina––––Körforgás Thomas Grogan––––Mágnes Nik Timková & Tina Poliačková––––Merülés Árpád Szigeti––––Napfény (Média) Rui Hu––––Szivárgás Noviki––––(Tweet)Vihar Páll Tomi––––Visszhang Bruno Mokross––––(Kiber) Vízesés
https://www.facebook.com/events/1655007748093691/