KOSZORÚS RITA (SK/HU) – BANG!

Koszorús Rita festőművész önálló kiállítása, 2015.03.05-én, 19:00-kor nyílik a Telep galériában.
Megnyitja: Kovács Kristóf / Telep Galéria

2015.03.05 – 03.28
_
A kiállítás a kortárs festészet kritikai helyzetét mutatja be. Napjainkban a festészet pozíciója háttérbe szorult, helyzete eléggé ingatag az új médiumok árnyékában. A kiállítás tematikája egy szerepjátékon alapul, ami két képzőművész között valósult meg. A festő és a kuratorátori munkára felkért művész közt a műteremben létrejött összjáték, egyben kritika, mely valós élményeken alapul. A kurátori pozícióból „választódik ki“ a kiállítandó kép. Feladata szétlőni azokat. Ezzel a tettel egyben be is fejezi őket és ő is az alkotás részesévé válik.
_
Az utóbbi egy évben a Duna szimbólumát dolgoztam fel a munkáimban. Szlovákiai magyar képzőművészként a hovatartozás, és az identitászavar kérdése kezdett foglalkoztatni. A Duna folyónak két partját ábrázolom, legtöbbször a fákat, valamint olykor más oda nem tartozó dolgokat is. Szobanövenyek, kaktuszok és pálmák is megjelennek a parton. A folyó összeköti a két hazámat, mégsem érzem magam otthon egyikben sem. Úgy gondolom, hogy a festészet maga, a jelenkori művészet kontextusában hasonló idejét éli meg. Párhuzamba állítható saját magam és a festményeim helyzete is. A sokrétegu kritika ezzel a médiummal szemben arra ösztönzott, hogy megtaláljam saját magam és a festészetem pozícióját, helyét. Vagy legalábbis, hogy kezdjem el keresni.

http://www.ritakoszorus.com/
_
– amikor a felkérés érkezett, hogy legyek Rita kiállításának a kurátora, nem teljesen értettem, hogy miért pont rám esett a választás, hiszen kurátori munkát nem igazán csináltam eddig, maximum a kiállításrendezés-installálás részét. aztán kiderült, hogy a kurátori munka nagy része abból állna, hogy ki utazok hozzá a műtermébe, és szétlövöm a képeit. azonnal igent mondtam. nem tudom pontosan miért, talán a legőszintébb az, hogy jó mókának tűnt festményekre lövöldözni. – miért ne? – funny.

persze ismerem a hasonló attitűddel rendelkező műveket és létrehozóikat vagy egyáltalán, akik foglalkoztak lőfegyverrel valamilyen kontextusban. talán mindenkinek Niki de Saint Phalle “Shooting Paintings” című sorozata ugrik be legelőször. a 60-as évek eleji sorozatban a lövés által lett megszínezve a kép. nála egész más út vezetett addig, hogy a képeire/szobraira lőjjön. a két közös pont Rita és Niki de Saint Phalle sorozatában: az inspirációnak a folyamata (nem tartalma!) és az, hogy a képek a lövés által váltak befejezetté. Ennek az intim folyamatanak (mert szerintem a festés az) a végén, Rita átadta nekem, a kurátornak a befejezés lehetőségét ezzel a felkiáltással: – tessék, ha szeretnéd lődd szét őket! Lehetőséget hagyott arra, hogy akarata ellenére a képek akár épségben is maradhatnak. Nem feltétlenül a művészet rombolása a cél. Nem akarja megsemmisíteni az egész addigi életművét mint Major János vagy John Baldessari. Arra a paradoxon helyzetre épít, hogy ezzel a gesztussal a kép nem pusztul hanem éppen ellenkezőleg, épül.

– szóval elvállaltam a felkérést és el is utaztam a műtermébe. sohasem lőttem még ezelőtt semmire. folyamatosan azon gondolkodtam, hogy vajon ha szétlövöm a képet, az hibás döntés vagy sem, de igazából mindvégig tudtam azt, hogy rá fogok lőni. Az első lövés előtt kinéztem azt a képet ami nekem a legjobban tetszett és amikor felkerült a falra gondolkodás nélkül lőttem. Az az átütő-pusztító érzés amit vártam, bár tudtam, hogy egy légpuskától ez nem is várható el, elmaradt. Vizuálisan számítottam másra, többre. A lövések nagyon diszkrét nyomokat hagytak maguk után. Némelyik képen pár lépéssel távolabb már nem is egyértelműen megmondható az, hogy lyuk van a vásznon. Nem sokkal az első lövés után elkezdtem tudatosan lőni, célozni. Úgy éreztem, mintha festenék, rétegeket hordanék fel a vászonra. A légpuska tökéletesen, mint képalkotó eszköz működött, máshogy mint egy igazi nagy kaliberű fegyver.
Nem pusztít, hanem hozzátesz.

Kurátor: Demeter Dávid

Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/930719773618710/?ref=5&action_history=null